Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911)

A Petőfi-ház története

A Petöfi-ház története 31 Társulat képviseletében Györgyi Kálmán igazgató. A vendégek sorában élénk feltűnést keltett két matróna, a nyolczvanöt éves Sass Zsófia és az egy év hijján ugyanannyi Sass Erzsébet, Petőfi Sándor kortársai, akiket dr. Sass lstvánné hozott a szép ünnepség alkalmából Budapestre. Mikor az ünneplő közönség már összegyűlt, Herczeg Ferencz, a Petőfi-Társaság elnöke beszéd kíséretében fölkérte Apponyi Albertné grófnőt, a védőasszonyt, a Petőfi-ház megnyitására. — A mi szegény országunknak — úgymond Herczeg — nincsenek hadseregei. Önfenntartásának egyedüli eszköze a nemzeti kultura. Nemzeti létünk alapja, ez köt össze bennünket, ez ad jogot a léthez. A szépirodalom más nemzeteknél hatalmasabb lehet mint nálunk, de nem lehet boldogitóbb. Ne felejtsük el, hogy 48-ban néhány müveinkben és egy szinház falai között éltünk nemzeti életet. Ami más nemzeteknek gyönyörűség, az nekünk nemzeti szükség. Úgy hiszem, ez a gondolat vezette azokat, akik először vetették fel a Petőfi-ház létesítésének eszméjét. A legnagyobb magyar megérdemli, hogy nevét e hajlék hirdesse. Sajnos, harczos költőtársai közül csak a Jókai Mór néhány emlékét őrizheti e ház, amely a magyar intellektus hirdetője. A Petőfi-ház gondolata a sajtóé, amely már a hetvenes években buzgólkodott azon, hogy az eszme megvalósuljon. Bartók Lajos, a Petőfi-Társaság elhunyt másodelnöke, nagy erővel karolta fel az eszmét, amelynek testtéválását