Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

Pető fi-t anulmányok 75 seinek, hangot örömeinek, nyomatékot, jelentőséget gondolatainak a népköltészet által S pedig nem azért, mert a népköltészet napjainkban divat, hanem; mert a nép eredeti jelleme, kedélye, lelkülete, nyelvének sajátságos szépsége, kifejezéseinek tájszerüsége leginkább dalaiban s legtöbbször jó kedve vagy legalább a lélek oly hangulata által mutatkoznak, midőn a cselekvés körül a szív érzelmeinek is kijut a maguk szerepe s ez az oka, hogy e szavak, e kifejezések visszaadására is legalkalmasabb a népköltészet: hű és népszerű leírása azon jeleneteknek, melyekben az érintettem szavak, vagy a táj szokásaival kapcsolatban lévő jellemző kifejezések leginkább használtatni szoktak. E nézetektől vezérelve fogtam én a „Kemenesi czimbalom" Írásához, — végzi szavait a költő — melyben Vasmegye e szép része tisztán magyar lakosságának ajkáról lelesett nyelven nyújtok a közönségnek egy igénytelen, de talán nem éppen érdek nélküli gyűjteményt." A Falu pacsirtájaelőszavában a fönnebb idézett elvek még világosabb kifejezésre jutnak. „Úgy látszik, — irja ebben Szelestey — hogy általánosulni kezd irodalmunkban a hit, miszerint leginkább a népköltészet alapján fejlődhetik nálunk egy tisztán eredeti nemzeti költészet, mely birván !) Falu pacsirtája. Irta és kemenesi barátjainak ajánlja Szelestey László. Kiadta Friebeisz István. Pest, 1854. Müller Gyula bizománya.