Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

Pető fi-t anulmányok 69 irodalom fejlődik ki Magyarországon, amely lassanként közéletet teremt és a nemzeti ászpirácziók leghatalmasabb élesztője és föntartója lesz. Érdekes végig nézni az akkori szépirodalmi lapokat, hogy az egyes vidéki levelezők mily árgus szemekkel őrködnek helységük, vagy vidékök társadalma fölött. Ha valamelyik helységbe véletlenül nem jár senkinek a Hölgyfutár: az már bűn és az illető község nyilvánosan Ynegrovatik. Ha valamely úri ház asztaláról hiányoznak a kiválóbb magyar költők művei: valamelyik újság legközelebbi számának kék, vagy rózsaszín borítékán bizonyosan megkapja a magáét. A „vidéki levelező" mindenütt jelen van, mindent lát — és jaj annak a bálnak vagy házi mulatságnak, amelyben csárdáson és körmagyaron kivül más tánczot is merészeltek járni ! Csak annak bizonyítékául hoztam föl ezeket, hogy a politikai közélet hiánya egy egészen uj és sajátos irodalom megteremtőjévé lett, amelyet hazafias — dilettántizmusnak nevezhetnénk, mivel prózában úgy, mint versben egyaránt a hazafias érzés istápolása a főczél és ezzel a tendencziával iratnak a vidéki levelek, napi hirek — sőt még a szerkesztői üzenetek is. Ez írók túlnyomó nagy részénél hivatásról szó sincs. írnak, mivel tetterejöknek és munkakedvöknek valahol érvényesülni kell. A legtöbben, mihelyt a közélet sorompói újból megnyíltak, örökre elbúcsúztak az irodalomtól. Addig azonban sokszor