Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

56 Petöfi-Könyvtár figyelmét korát visszatükröző költeményei által is. És ezekben épp oly sokoldalú, mint egyebekben. Ilyes költeményei sem közönséges alkalmi versek, hanem a lényeget mindenben kiérző lélek mély reflexiói. Sasszemeivel áttekinti korát; szivével átérzi szenvedéseit; felfogja, s ha kell, kigúnyolja félszegségét és hibáját; — de a magasba szárnyal nemes lelkesültségben, ha valami szépet és nagyot fedez föl benne. Anélkül, hogy kicsinyességekbe bocsátkoznék: annyira hű képét adja kora társadalmi, szellemi és részben politikai életének is, hogy a történész ilyes költeményeiből fogja legjobban kiérezhetni az akkori kor valódi szellemét és hangulatát.

1) Különben is „a költészet filozófusabb és igazabb, mint a történelem" — mondja Aristoteles. Mily messze maradnak mögötte e tekintetben is mindjárt az utána következő költők. Az 50-es évek reményvesztett zsibbadtságát, elfojtott fájdalmát, látszólagos közönyét, Aranyon és Tompán kívül egyik sem tudja kifejezni. A nemzet fejlődésére nézve oly nagy jelentőségű korszaknak jóformán csak egy oldalára fordítnak figyelmet: a sírva vigadásra. Csupán a felületen lebegnek s külsőségekben vélik feltalálhatni mindazt, ami korukra nézve jellemző; de a nemzet szivébe temetett !) Pinty úrfi, Magyar nemes, 4 külföld magyarjaihoz, Gyors a madár, A magyar nemzet, Deresre húzták a gazembert, Magyar ifjakhoz, A XIX. sz. költői, A nép nevében, Szájhősök, Katona élet, Patö Pál úr, Olaszország, Vasúton, Okatootáia, 1848, stb.