Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

I. Petőfi egyénisége

20 Petöfi-Könyvtár állitva és feldolgozva, hogy ennél ebben a nemben tökéletesebbet adni már alig lehet; addig psychologiai egyéniségéről, tehát azon jellemző lelki sajátságokról, amelyek az embert alkotják, még napjainkban is a legellentétesebb fölfogások uralkodnak. Tény, hogy a kortársak közül a Petőfi legközelebbi környezetéhez tartozókat ebben a tekintetben bizonyos mulasztás és felületesség vádja látszik terhelni. De másfelől vannak körülmények, amelyek mentségökül szolgálhatnak; mert Petőfi oly váratlanul lepte meg és hagyta oda ismét őket, hogy alig tértek valamennyire magukhoz megjelenése-okozta zavarukból, már is emlékeik közt kellett tallózniok, ha róla volt szó. A Vajda János gyönyörű essay-je Petőfi-ről fogalmat nyújthat róla, hogy Petőfinek az irodalomban való tüneményszerű megjelenése, páratlanul álló termékenysége és rendkívüli egyéniségének „bűvöletes" varázsa mily megdöbbentő hatással volt a kortársakra és környezetére. Egyrészökben, a Honderűvel élükön, az irigységgel párosult féltékenység érzete támadt föl az őket eltiprással fenyegető hatalmas tehetséggel szemben. Közelebbi környezete, illetve „pajtásai", ismét más oldalról estek túlságba és iránta érzett csodálatuktól indíttatva: időkfolytán annyi sajátossággal, regényes vonással és sallanggal ruházták föl egyéniségét, hogy a kritika még napjainkban is alig tudja a valót a költeménytől teljesen szétválasztani.