Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

V. Petőfi vallásos és erkölcsi nézetei

Pető fi-t anulmányok 155 méltatóra. A kézi könyvek és a népszerű vállalatok ismertetései ebben a tekintetben alig különböznek a Pülszky Ferencz 1847-iki hires bírálatától s csak a kifejezésekben és nem a felfogásban észlelhető valami változás, amennyiben nem mondják ki róla egyenesen, hogy „felületes sületlenséggel filozofál", hanem működésének ezt az irányát válogatottabb kifejezésekkel ítélik el. Nemrég került kezembe egy népszerű életrajza, amelyben az író költészetének ezen ágáról csupán ennyit mond : „Bölcseimi kísérleteiben (azonban) nem oly szerencsés. Egyáltalán az elvontabb okoskodáshoz, a magába mélyedéshez, sőt a komolyabb vizsgálódáshoz nem volt kedve." Idézhetnék még több példát is, igen neves és irodalmunkban irányt adó írók müveiből, de az eredmény úgy sem változnék. Az alig huszonhat éves, diplomákkal nem bíró autodidakta költőről nehezen föltételezik azt az érettséget és tapasztalatot, amely az élet föladatainak és problémáinak fejtegetéséhéz szükséges, pedig Eötvös bölcsen megírta, hogy nem az idő és nem a kor, hanem „amit átéltünk és tapasztaltunk: az teszen aggá". Irodalmunkban a Petőfi bölcseimi irányával és ilyen költeményeivel Meltzl Hugó foglalkozott legelőször, részint egyetemi előadásaiban, részint Petőfire vonatkozó számos müveiben.

1) Azzal, hogy ') L. az Acta Comparationis Litterarum Universarum (Összehasonlító Irodalmi Lapok) Szerk. Brassai S. és Meltzl Hugó, Kolozsvár és London 1877—1890. évfolyamainak Pető-