Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

V. Petőfi vallásos és erkölcsi nézetei

156 Petőfi-Könyvtár a Petőfi és a hasonrangú költők és gondolkodók világnézete közt a benső kapcsolatot kereste: egyszersmind a Petőfi világirodalmi szempontból való tárgyalásának is kezdeményezője lőn. És mivel az objektív ítélet a tények és körülmények egybevetésén, illetve az összehasonlításán alapul: természetes is, hogy csupán ezen módszer segítségével alkothatunk helyes fogalmat valamely író értékéről és jelölhetjük meg helyét a hazai-, vagy világirodalomban. A Petőfi egyéniségének közelebbről való megismerése, valamint müveinek értéke és fölfogásának megitélhetése okából lényegesnek találom tehát világnézletét kiritikai szempontból is vizsgálat alá venni és megfigyelni, hogy a lelkéből, minden formális előtanulmány nélkül, ihletszerüen fölfakadó ethikai elvek, fiatal kora daczára, mennyire közelednek azon szempontokhoz, amelyeket erre nézve a filozofia, mint tudomány, megállapított? Ismeretes, hogy a régiek ethikai fölfogása Kantig — Platónt kivéve — általában véve eüdaimonisztikus volt és a főczélja a boldogságra, mint a legfőbb jóra való törekvésben rejlett, amelynek fiana cz. rovatát. Továbbá Petőfi jelszava etc. Bpest, Révai Testv. kiadása 1885; Wotken (Felhők) v. A. Petőfi stb. Lübeck, Schmidt & Erdtmann 1882; Felhők, irta Petőfi Sándor. Pest, Emich Gusztáv bizománya, 1846. Az editio princeps diplomaticus hű lenyomata, szövegeltérésekkel, német commentárral és franczia interlineáris fordítással (Kolozsv. az A. C. L. U. 1884-iki folyamában). A kolozsvári m. kir. Ferencz József tud. egyetem tanrendjei 1873 óta. stb.