Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

Pető fi-t anulmányok 139 kedik föl. Ami ezeken kívül esik: már „van is, nincs is" rá nézve. Ily irányú költeményei közül különösen szépek a Nem az a fájdalom ... és a Halál czimüek. Az előbbiben gyönyörűen van megirva az a gondolat, hogy az igazi fájdalom ott kezdődik, ahol kifejezésére már nem találunk szavakat. Nem az a fájdalom nehéz, Mit a dalokból hallotok, Az el nem mondott fájdalom, Ez kínozza a dalnokot. A költőbúban az nehéz, Azok az elfojtott dalok, Amikről senki mitse tud, — Amiktől én majd meghalok . . . A Halált Eötvös a világirodalom remekei közé sorolta és méltán, mert az igazság megrendítően nyilatkozik e szép sorokban : Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik, Ha koporsónknak a födelét szegezik; Nem, nem az a halál, amit a léha hisz, Midőn a gyászszekér a temetőbe visz; És az sem a halál, midőn már más sirat: Öröm, vagy fájdalom, bú vagy érdek miatt — Ah az ! az a halál: midőn még itt vagyunk, De halva, és magunk siratjuk — önmagunk. Tóth Kálmánnak mint embernek és költőnek egyaránt jellemző vonása a haza, szabadság- és fajszeretet. Említve volt már, hogy a szabadságharczban