Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

106 Petőfi- Könyvtár lettel végleg magva szakad, s lemondván a költészet terén való vezérkedés ábrándjairól, ismét elfoglalja helyét a Császár Ferencz, meg a Hiador iskolájában. Petőfit megpróbálta ugyan utánozni, mint ahogy Viktor Hugót, Wordsworthot és Tompát is, de láttuk, hogy szerencsétlenül. A többiekkel rögtön föl is hagyott, azonban Petőfi a Kemenesi czimbalom és a Falu pacsirtája mondva csinált dalai mögött is látatlanul mindig ott lebeg. De igazi hatása épp annyival volt kevesebb Szelesteyre mint Lisznyayra, mint amennyivel kisebb tehetségű költő volt Szelestey Lisznyaynál. És most, miután esztétikailag pálczát kellett törnünk a Szelestey-féle elmélet és gyakorlat fölött: álljunk meg egy perezre és kiindulásunkhoz híven mérlegeljük egy kissé a dolgot az akkori idők szerint társadalmi szempontból is E tájköltők és a Petőfi irányának túlzásaiban nyilvánuló LisznyaySzelestey-féle elmélet hatása és jelentősége így fogva föl, sokkal nagyobb lesz. A vidéki dalidók könnyen lelkesülő naiv közönsége ugyanis, valamint a kemenesalji, palócz, vagy cserháti jó czimborák e szomorú időkben nem sokat mérlegelték az esztétikai becsét annak, amit hallottak; hanem lelkesültek a Lisznyay leplezetlenül őszinte mondásain, krónikás stylusban irt hazafias költeményein, amelyeknek egyes részletei a prózával határosak ugyan, de tartalmuknál és könnyen érthetőségöknél fogva a szerző előadásában gyújtó hatással voltak a közönségre. A kemenesi, vagy a palócz dalokban