Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

Pető fi-t anulmányok 107 is lényegnek vették azt, ami tulajdonképpen külsőség épp úgy, mint mikor érzelmeik mellett a magyar ruha divatba hozásával demonstráltak. Bármily keveset érjenek is hát e versek a kritikus előtt: a nagy közönségnél meg volt az a hatásuk, hogy akkor, midőn nemzeti létünk koczkán állott, ráirányították a közfigyelmet a népre; fölkeltették az érdeklődést szokásai, viselete, nyelve, szólásformái természete, különösségei iránt s ez által folyton ébrentartották — sőt élesztették a nemzetben a csüggedés miatt már-már kiveszni kezdő öntudatot. És ennyiben tartozunk elösmerni szükségességöket és jogosultságokat. V. Meg kell vallanunk azonban, hogy az 50-es évek költészetében nyomára akadhatunk oly iránynak is, amelyben a Petőfi tanulmányozásának komolyabb jelei mutatkoznak. Ez irányhoz sorolhatók a Székely József költeményei, amelyek Szeszélydalok és Kalárisok*) czímmel 1853-ban jelentek meg, tehát a Palócz-dalok után és a Kemenesi czimbalom, meg a Falu pacsirtája előtt, a forrongás azon időszakában, midőn a Szelestey-féle elmélet még nem volt példákkal illusztráltan a nagy közönség elé bocsátva. Mindemellett e körülmény nem tűnik Szeszély dalok. Irta Székely József. Pesten, Miiller Gyula sajátja. 1853 16°. 272 1 — Kalárisok. Irta Székely József. Pesten, Miiller Gyula. 1853. ItA 64 1.