Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

92 Petőfi-Könyvtár Mindebben Lengyel adatait kellene utmutatóul venni s megállapítani azt a dsidás-ezredet, mely akkor a magyarokat üldözte. Talán még szemtanú is akadna rá, hogy ki ölte meg a költőt, azaz egy polgári menekülőt. Mindehhez tapintat kell, mert az ügy kényes. Megindítását a kolozsvári egyetemnek kellene kezdeni s noha nem mondja ki, de első sorban dr. Török Aurél egyetemi tanárra gondolt, ki 1881-ig a kolozsvári egyetemen működött az orvosi karban. Ez a terv egyelőre abban maradt s csak 1885-ben vált komoly kérdéssé, miről alább lesz szó. Teleki Sándor gr. egy ez évi tárczájában szintén megemlékszik a segesvári csatáról s megemlít egy részletet. A csala kezdetén Bem őt a héjasfalvi uton Marosvásárhely felé küldte, hogy Kemény Farkas ezredest és csapatát hozza a csatába. „Ekkor láttam, — mond, — Petőfit utoljára. Hivtam, jönne velem, azonban nem akarta a csatát odahagyni. Mi történt vele, ki tudja megmondani?"

1) Szana Tamás a Koszorú-ban szintén írt czikket Petőfi, 1879-dik évi julius 31-ikén (1879. II. 161 — 166. 1.) cz. a. a költő haláláról. Rövid elmélkedés után szószerint közli a Vasárnapi Újság 1860. évfolyamából Lengyel József ismert levelét és mellékletül adja Szokolay Kornél mérnök fölvétele szerint a csata kőnyomatú térképét: A segesvári csata 1849 l) Először megj. az Alföld-ben (Arad), onnan Magyar Polgár 1879. 268 sz.