Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

Petőfi eltűnésének irodalma 93 julius 31-ikén, Lengyel József adatai nyomán czím alatt Ezek okozták Lázár Ádám augusztus 30-iki indítványát a magyar történelmi társulat zárt ülésén, mely ekkor Marosvásárhelyt tartotta nagygyűlését és kirándult Segesvárra is. Ez abban állt, hogy a társulat vegye kezébe asírfelkutatását s rá az emlékállításának ügyét. Ezt ő előbb indítvány alakjában kiadta a Kelet 183. számában (augusztus 10.)sitt azt mondja, hogy Lengyel nem is volt jelen a csatában, térképét gróf Haller József készítette, melybe ő önkényesen jegyzette be a neki kedvező adatokat. A történelmi társulat választmánya helyeselte ugyan az indítványt, de a társadalom vagy inkább az Akadémia és Kisfaludy-Társaság körébe tartozónak jelentette ki. Lázár ekkor Nagy-Küküllőmegye alispánjához, Apáthy Péterhez fordult, aki Segesvár polgármesteréhez tette át az ügyet, aki nem foglalkozott vele, s így Apáthy csak 1880-ban hajtotta végre a kutatást. Lázár indítványának éle tulajdonképen Lengyel ellen volt fordítva. Ebből vita keletkezett, melynek másik alapját tette a Hon-ban Kertbeny czikke (Petőfi. 1849. julius 31. 184. sz.), mely szintén közli Lengyel leírását a Koszorú nyomán. Ehhez Lengyel Kertbenynek egy gróf Haller József által készített térkép-vázlatot is adott. Kertbeny e czikkbe a maga modorában olyakat is írt, miket Lengyel nem mondott, miért egy rövid czáfolatban helyreigazította őt. E vita egyébként, mely többekkel