Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

Petőfi eltűnésének irodalma 75 fogságban. Ennek hatása alatt Helfy Ignácz az országgyűlés 250-dik ülésén, junius 14-én interpellatiót is intézett az akkori belügyminiszterhez, Tisza Kálmánhoz, mely a higgadt és nyugodt indokolás mellett, melyben különösen Petőfit illetőleg kételyét fejezi ki, de mindamellett helyteleníti, hogy 1867-ben nem történt róla hivatalos kérdezősködés, a következőleg szól: „Interpellatio a t. belügyminiszter úrhoz. Szemben azon legújabban fölmerült hírekkel, melyek szerint az 1849-ben ránk tört orosz hadseregek hazájokba visszatérve magokkal hurczoltak nagy számú magyar állampolgárokat, kiket részint fogságra, részint bányamunkára ítéltek, részint pedig az orosz hadseregbe soroztak, s hogy ezek közt, nevezetesen a Szibériában raboskodók között léteznék nagy költőnk, Petőfi Sándor, kinek nyomtalan eltűnését a nemzet huszonnyolcz év óta gyászolja, kérdem a t. belügyminiszter úrtól: Tett-e valami s minő lépést e hír való- vagy valótlanságának kiderítése iránt? S ha eddig még nem tett: szándékozik-e rendelkezésére álló minden eszközt felhasználni a végett, hogy a tényálladék mentül elébb kiderítessék s amennyiben ez a felmerült híreknek egészben vagy csak részben bár megfelelőnek bizonyulna: intézkedni, hogy honfitársaink haza kerüljenek, s hogy a népjog ily durva kegyetlen megsértése kellőleg megtoroltassék? Kérem, méltóztassék ezen interpellatiót a belügyminiszter úrral közölni."