Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

76 Petőfi-Könyvtár „Elnök : Közöltetni fog a belügyminiszter úrral." „Tisza Kálmán belügyminiszter: A t. képviselő úr ez utóbbi interpellatiójára, ha a t. ház méltóztatik megengedni, mindjárt felelek. (Halljuk!) Az interpellatiók száma különben is már oly nagy, hogy nem szeretném ezek számát egygyel is szaporítani, amidőn arra igen egyszerűen és röviden megadhatom a választ. Részemről, midőn ezen hír ujabban felmerült, — bár magam is azon leverő meggyőződésben vagyok, hogy a hirek legalább Petőfire nézve álhirek; de éppen azért, hogy nyomába jöjjünk annak, van-e valami és minő alapja van annak, amit egyik-másik ember az országban beszélt: intézkedtem az iránt, hogy ott, hol az illetők tartózkodnak, az ügy megvizsgáltassák. (Helyeslés.) Eddig azonban még nem kaptam jelentést; addig pedig azt gondolom, míg legalább valószínűleg elő nem állíttatik a dolog, további lépéseket tenni nem lehet, mert csakugyan minden kósza hírt és mende-mondát nemzetközi fellépés tárgyává tenni lehetetlen. (Helyeslés.) Ez az, amit a képviselő urnák válaszolhatok, ismételvén, hogy addig, amig megtudjuk: van-e valami alapja a dolognak, az intézkedéseket megtettem. Ezt pedig kötelességemnek tartottam megtenni egyfelől azért, hogyha csakugyan van valami alapjok e híreknek: meg lehessen tenni a szükséges intézkedést; de szükségesnek tartottam másfelől azért is, mert az szintén érdekünkben van, hogy