Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

Petőfi levelei 103 de mindazonáltal is én sem Erdődön sem Szatmáron nem vagyok állandóan, hanem hol itt, hol ott. Tegnapelőtt voltam kinn és váltottam jegyet (! ! ! ), holnap ismét kimegyek, noha kedden Sziget felé indulunk Niskó Ráczival, a nélkül hogy tudnók, mikor jövünk vissza. Ha megkerüljük a világot, majd tudósitlak, hogy kimeheték-e vagy sem. Addig is nőd s a te bájos ajkacskáidat csókolván, voltam, vagyok és leszek valódi hü igaz s több efféle barátod Petőfi Sándor. LIII. Kovács Pálhoz. (7) Szatmár, aug. 10. 1847. Édes Palim ! Kaptam leveledet, s többek közt azt a tanulságot merítettem belőle, hogy kisebb nagyobb mértékben minden szerkesztő gyáva. Ebadta, mikor én egy becsületes embert sem bántok, csak a haszontalan pimasz csőcseléket, s te félsz ezek neveit kitenni lapodban! — Ezt előre bocsátva kezdjünk még kellemetlenebb dologba, t. i. az alkudozásba. Rám nézve legalább ez a legkellemetlenebb, mert én nem vagyok bátyus zsidó, ki egy nadrágkelmét 6 pengőre tart, hogy aztán 25 garasért eladhassa. Én tudom, mit ér munkám, s lelkiismeretes dolognak tartom többet nem kérni,