Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Péterfy Tamás: Petőfi regék

Péterfy Tamás: Petőfi regék 87 jába visszaédesgetni. Csalogatta nagy Ígéretekkel, óriás kincsekkel, de hasztalan. Bűvölő ereje pedig elveszett. Hogy miért veszett el ? azt még a hegyi szellem sem tudta, hanem azután nemsokára rájött. Ugy jött rá, hogy a lelki harcz miatt rövid időn megőszült Petőfi, amint kiszabadult fogságából, követelte az igért kincseket. Hadakat akart toborozni, hogy azután harczolhasson és kivívja hazája szabadságát. Ez volt a költő egyetlen vágya, szivének hő óhajtása. De míg a hegyi szellem a költővel sziklapalotájában elzárkózott, azalatt az őrzés nélkül hagyott aranyrudak legtöbbjét feltalálták a szántóvető emberek. (A Firtoshegy aljában valóban találtak régi aranyrudakat és vasértékben eladták a tisztátlan érczrudakat az örményeknek.) A kincsek elvesztésével a hegyi szellem is veszített bűvölő erejéből. Rengeteg kincseit bár elveszítette, bűvölő ereje még megmaradt annyira, hogy Petőfit nem bocsátotta vissza többé az emberek közé. Megrontotta a költő lángoló érzéseit és a Kárpátok bujdosójává varázsolta, hogy ezáltal mégis közelébe tarthassa. A hegyi szellem varázslata teljes volt. Azóta Petőfi szakadatlanul kerüli drága hazája határait. Sokan, igen sokan látták már őt. Nyakában köpenyeg, kezében papir van. Erre sokszor ír bujdosása közben, ha megpihen. Kászon vidékére is eljön minden évben egyszer. Itt pihen meg a rendes ülőszékén, melyet Petőfi kövének neveznek róla. Mielőtt ide érkezne,