Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

36 Petőti-Könyvtár Bem hadsegédjévé tette Petőfit. Pár hónap múlva Bem jelentést akart küldeni a győzelmes csatáról Debreczenbe. Tudta, hogy Petőfiné ott van, hát Petőfivel küldte el a jelentést Debreczenbe. Petőfinek nagy örömet szerzett a megbízás, hisz egyúttal megláthatja feleségét és kis fiát. Ugyanebben az időben indult arrafelé Horszten is, aki az osztrákok kéme volt, egy szakasz osztrák katonával, egy olasz származású tiszt vezetése alatt. „Átmegyünk ezeken a hegyeken, — mondá Horszten útközben a tisztnek, — ott aztán lesbe állunk és elfogjuk Petőfit. — A költőt? — Igen. — A magyar sereg legfényesebb tehetségét, a leglelkesitőbb erejét veszti benne, nemde? —kérdezte a tiszt. Horszten igennel felelt." Erre a hadnagy kardot rántott, oda lépett Horsztenhez és foglyul ejtette. Aztán kiment egymaga az útra. Alig néhány lépésnyire tőle jött Petőfi. A hadnagy gyorsan kirántotta fehér zsebkendőjét és lobogtatni kezdte. Petőfi visszarántotta lovát és megállott. — Százados úr, ön Petőfi Sándor ? — Igen, az vagyok. — Százados úr, itt a keskeny eldugott hegyszoros mögött egy szakasz ellenség áll, melynek