Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

Petőfi a ponyván és a népirodalomban 17 is csak éjjelenkint a kandalló kürtőjén keresztül juthat be hozzá, figyelmezteti a veszélyre s maga látja el gazdáját mindennap táplálékkal. Milovics ezzel az öreg hü szolgával küld Petőfi­nek levelet, melyben őt magához hivja, mert rá akarja bizni, mint legmegbízhatóbb barátjára, végrendeletét. Amint elolvasta Petőfi a levelet, mit sem törődve hóviharral, fagygyal, még abban az órában útra kelt barátjához, aki két napi járásnyira lakott a fővárostól. Milovics a falu végén egy czigány asszony viskójába hivatta éjnek idején a falu jegyzőjét és biráját, felolvasta előttük és aláíratta velük a vég­rendeletet. Aztán 1000—1000 aranynyal meg­ajándékozta mind a kettőt s megeskedte őket, hogy titokban fogják tartani a végrendelet tartalmát. Milovics innét a közeli csárdába ment, ahol Petőfi várakozott rá nagy titokban s a végrendeletet azzal a megbízással adta át neki, hogy keresse föl nejét és egyetlen leányát, aki kevéssel születése után nyomtalanul eltűnt anyjával együtt a kastélyból. Alapos oka van hinni, hogy Iván hurczoltatta el s tartja őket azóta fogva valami rejtekhelyen. Lelkére köti tehát Petőfinek, hogy kutassa föl leányát s adja át neki a végrendeletet, nehogy öcscsének, a gonoszlelkű Ivánnak kezébe jusson, aki már is bele ült a nagy vagyonba s fogva tartja bátyját, hogy végrendeletet ne csinálhasson. Csak­hogy nem tudta, hogy a kastély ama szobájából, Petőfi-Könyvtár. XXII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents