Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

18 Petőti-Könyvtár amelyben a beteg Milovics lakott, titkos kijárat vezet a szabadba. Még sem akadályozhatta meg tehát, hogy bátyja végrendelkezzék. A két végrendeleti tanú azonban Iván fizetett embere volt, akik azonnal tudatták vele az esetet. Erre Iván három mindenre kész oláh pribékjével nyomon követi Petőfit, hogy eltegye láb alól s hatalmába keritse a végrendeletet. Utói is érik s már halálos csapást mérnek rá: de ebben a válságos pillanatban, honnét-honnét nem, csak ott terem hirtelen Rózsa Sándor, szétveri a támadókat és megmenti a Petőfi életét. A regény folyamán ez a támadás még több izben megismétlődik, de épp oly kevés sikerrel, mert Rózsa Sándor, vagy másvalaki mindannyiszor megmenti. Ugy tudtuk eddig, hogy Petőfi csak kóborlási hajlamát követte, midőn 1845 április 1-én felsőmagyarországi körútjára indult. Petőfi életének legalaposabb ismerője, Ferenczi Zoltán is így adja elő a dolgot. De Magyar János alaposan rá czáfol, mert mint látni fogjuk, Petőfit a baráti kötelesség szólítja vidékre, hogy ott barátja nejének és gyermekének nyomára akadjon. Ezen a nyomon haladva jut Eperjesre, majd Nagykárolyba, melynek közelében ábrándozik egy költői hajlamú fiatal leány Petőfiről, akit sohasem látott, csupán verseit ismerte és azokért szereti meg a költőt. Szendrey Júlia és Térey Mari felszólitására néhány barátjuk tánczmulatságot rendez, hogy