Lenkei Henrik: Petőfi könyvtár 21. Petőfi és a természet (1910)

I. A természetfelfogás változásai

34 Petőfi-Könyvtár játékszere. *) így aztán természetköltészetökben tisztán zenei hangulatok keltésére törekednek (mert minden határozott érzést vagy gondolatot megvetnek), szeszélyükben a reális természet minden korlátján átugranak (mihelyt ragaszkodnának hozzájok, rögtön prózaiakká sülyednének!) s a vidékeket alaktalan, légies szellemekkel népesitik be (hiszen a természetben igazán élő lényeknek szintén vannak szükségleteik, — hogy lehetne őket költői lélekkel felruházni?!). Ma csak mosolyogva hallgathatunk ily ömlengésekre, minőkkel Tieck „Mondscheinlied"-jében találkozunk! A hold csillámló lángjai, bokrok, melyek komolyan összedugdossák csillogó fejeiket, hullámok, melyek a teli hold arczát görgetik, szellemek, melyek a holdfény habjain tánczolnak, éji virágok, melyek csendülve nyilnak meg, csalogány, melynek hangjai vakitó világos sugarakként ömlenek alá!! ? Az angol naturalizmus hatása mutatkozik Lamartine költészetén. Kivált a vegatativ élet van nála gyakran igen találóan átszellemitve, de általában Ossian „ködös, homályos énekei"-re emlékeztet képeinek szétfolyó arányaival s a természeti jelenségekkel párhuzamban kifejtett érzéseinek tárgytalanságával. így „Magány" cz. elégiájában közönynyel nézi a tovavonuló folyamot, a fáradt tavat, mely elaludni engedte hullámait, nem törődik vele, *) Hettner: Die roniantische Scl.ule.