Bajza József dr.: Petőfi könyvtár 17. Petőfi István versei (1909)

1856-1857.

114 Petőfi-Könyvtár HÍVATLAN DALNOK VERSEL I. Szivem rejtett kis kertében Virít egy szép, szép virág: Reá lelkem, síró lelkem — Hullatja gyöngy harmatát. Szirma piros és oly gyöngéd, Mint a tiszta érzelem; Kedves neve hozzá illő; Neve : égő szerelem. Egyedül áll elcsüggedve Szivem éke, szentsége: Barna lányka! — egy zöld ágat Nem ültetnél melléje ? II. Fehér őszi rózsát Adtál nékem, . . . tudod ? S arczodon a legszebb Piros rózsa nyílott. A fehér rózsának Megsárgult levele, Sóhajom és könnyem S csókom is illette. Sóhaj, könny és csókom! — Forró mind a három — El kelle fonnyadnod, Kedves szép virág.