Krúdy Gyula: Petőfi könyvtár 16. A negyvenes évekből (1909)

VI Petőfi csizmadiája

Petőfi-Könyvtár az oldalán, emitt bámész falusiak gyönyörködtek a „tündéri" helységben, mig a falusiak mögött ott leselkedett valamely kopottas ficsúr, hogy nemsokára mint földijük mutatkozzon be és később meghívja őket játékra a mellékszobába. Az egyik sarokban gazdag sertéskereskedök itták a hegy levét, de a világért el nem hagyták volna egymást, mert az altató-bor nagy divat volt e helyen. Másfelé külföldi kalmárok csoportosultak, akik a derekukon csengő aranyövet hordtak. A régi Pest minden nagyvárosiassága itt középpontosult, de csupán a bűnök, az erkölcsök nélkül. Krikovy uram, mint aféle tisztességes iparos-polgár, egyébként nem igen volt járatos a Két pisztolyban, de mégis bátran benyitott a veszedelmes helyre, amelyről maguk a pestiek is rémmeséket tudtak. Nagy dáridó volt a fogadóban. Valami alföldi földesúr érkezett meg négylovas hintaján előző nap e fogadóba és még az út porát sem verte le kabátjáról, nyomban nekilátott a mulatozásnak. Folyt a pukkantós bor és a czigánvbanda szakadásig vonta a nótákat. Egyedül a földesúr mulatott, a többi vendég annak mulatozását nézte. Krikovy uram szerényen letelepedett egy sarokba és szemügyre vette a publikumot. Az első pillantásra látta, hogy itt költőt bajosan fog találni, ha ugyan költőnek nem számítja azt a félszemű, sovány fiatal embert, akinek az arcza az éjszakázástól beesett és sápadt volt. Krikovy uram ismerte ezt a fiatalembert, aki állandó lakója volt a Két