Krúdy Gyula: Petőfi könyvtár 16. A negyvenes évekből (1909)
VI Petőfi csizmadiája
A negyvenes évekből 99 Kozmucza úr heves taglejtéssel kért csöndet a beállott csöndben. Előbb bús, hallgató nóták hangjai hagyták el Pille Anikó hegedűjét. Muzsikásnak sem volt az utolsó, de arczjátéka felülmúlt mindent. A nótáknak minden szomorúsága, bánata odairódott arra a kreol-szépségű arczra, abba a nagy sötét szempárba, amelyben a világító fények lámpásai elaludtak, midőn a nóta szomorú részletébe ért a hegedű dallama, majd sziláján felragyogtak a rejtett fények, midőn a dal természete így rendelkezett. A czigányleány mintha a lelkével játszott volna, azzal a 7*
/