Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

IV. Leíró, elbeszélő költészet, dráma. Petőfi irodalmi hatása

Petőfi Sándor költészete 91 elviharzott fölötte és szörnyen pusztított a bájak kertjében. Közsorsa mindnyájunknak. Elegy érzést kelt Panyó Panni: a sülyedés fertelme; csak sorsa tragikuma kelt némi szánalmat. A züllött alakokat Petőfi rendesen a tragikum engesztelőbb színében tünteti fel. Külső kényszer vagy szerelem okozta a meghasonlást és ebből kifolyólag a romlást. Maga a betyár sem más, mint a társadalmi nyűg martirja. Némi kedvteléssel festi Petőfi szilaj életét, amint feltétlen ura a pusztának és független minden kényszertől (Híres város az alföldön Kecskemét, Zöld Marczi, Kinn a ménes kinn a pusztán). Mit tesz, ha feje fölött károg a holló és feltünedeznek az akasztófa körvonalai ?! Az edzett kebelben érző sziv dobog; (Két sóhaj, Fürdik a holdvilág) a sziv örvényei szabják meg sorsát. Elvegyül a gúny szelídebb vagy csipősebb alakja is néha a genre-képben, ilyenek pl. a Kedves vendégek és Boldog pestiek czimű költemények. Egyéb jellemzetes alakjai a magyar népéletnek, mint pl. a kisbéres, a csikós, a csavargó, mind megtalálják másukat Petőfi költészetében, nem is szólva azon sokakról, kiket egy-egy odavetett vonással tisztán és élethiven varázsol az olvasó elé. Alakjainál egyetemesen és mindenütt jobban érdekli a lelki élet, a belső vonás, mint a külső megjelenés. A korcsma népe előtte ép oly tiszta lehet, mint a templomé; a lelki tisztaság nem keresi az úri mezt, meghuzódhatik a rongyfoszlányok alatt is.