Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

III. Petőfi költészetének tartalma és aesthetikai méltatása

58 Petőfi-Könyvtár Barátság. A családi érzést tárgyazó költemények subjectiv, vagyis az életviszonyokra vonatkozó elemeken kivül nem tartalmaznak mást. A kor eseményeivel csak egy lép kapcsolatba: A vén zászlótartó. A haza veszedelmének híre elhatott az apa kórágyához . . . S mankó helyett zászlót vett kezébe . . . Ifjak közé hadi bajtársul állt. Megfordul a sor, mondja humorosan a költő, az apa lett a fiú büszkesége. Dicsőséggel szállott a boldog költő-apa sírba, hova nemsokára az anya — és nem sokkal később a költő is követte, ki szép és megható elégiába foglalta a jóságos, tiszta lelkek emlékét (Szüleim halálára). Életök és szenvedésük a magyar lira legbecsesebb kincseinek bányája volt. A göröngyös út és örök vihar közepett Petőfi nem egyszer roskadt volna le, ha hű barátok keze fel nem fogja. így lett szive a „nemesebb barátság hü tanyája", s minthogy ami szivében volt, mindent ki kelle fejeznie, a baráti érzelem lírájának egyik dúsabb ere. Amit barátokhoz vagy barátokról mond, őszinte érzelem egyszerű nyilatkozása. Költött érdemek léha magasztalása, hízelgés, tolakodó közeledés, üres érzelgősség távol áll lantjától. Tartalom és hangulat szerint nagyon külömbözők e tárgyú költeményei;