Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

III. Petőfi költészetének tartalma és aesthetikai méltatása

56 Petőfi-Könyvtár (Szegény asszony könyvé) és utóbb halálakor egy epigrammában saját anyjáról, kit végtelenül szeretett. Miért nem nyilt meg a költészet ezen gazdag forrása előbb és mikép akadt rá Petőfi? A családi érzés, vagyis a szülők, testvérek, gyermekek szeretete velünk született, bennünk állandóan meglevő, egy fokon maradó érzelem, mely rendes körülmények közt sem nem emelkedik, sem nem száll. Nincs ellenhatás — természetes viszonyok között —, mely gyengítse, nincs vegyület, mely fokozná. A költészet forrása csak a mozgó, hullámzó érzésvilág, pl. szerelem, kedv, stb. Vörösmarty ,,Szegény asszony könyve" genre-kép ; egy kikapott részlet a jó anya életéből. A szeretet a költő lelkéből sugárzik ki a kis epizód laza szövetén által. Megeshetik azonban, hogy a családi érzés világa is hullámzásba jő, pl. valamely örömnapon vagy gyászesetnél, és ilyen tárgyú költemények tényleg nagy számmal voltak és vannak. Petőfi viszonyában szüleihez bőven megtaláljuk azon a lírához oly szükséges érzelem-hullámzást és mozgalmasságot Korán ellenkezésbe jut apjával; az anya kényszerhelyzetbe kerül, hogy válaszszon férj és gyermek között. A költő teljesen átérzi az anya helyzetének szomorúságát, szive kínos gyötrelmét. Abba a mély szeretetbe, melyet iránta érez, az önvád nyomasztó terhe is vegyült. Éppen olyan önvád nehezedett lelkére apjával szemben. Szabad ösztöne, függetlenségi vágya összeütközött a szülők természetes jogával, oly szülőkével, kik híven tel-