Somogyi Gyula: Petőfi könyvtár 14. Petőfi Sándor költészete (1909)

I. Petőfi egyéniségének megalakulása. Mikép nyerte egyéniségétől költészete színezetét?

Petőfi Sándor költészete 17 apotheózisa, a költők pesszimisztikus merengése a jelenen, baljóslataik a jövőt illetőleg fokozták az ellenszenvet és élesztették a vágyakat. A társadalmi osztályok különválása, egyenlőtlenség a jogokban, a terhek igazságtalan eloszlása szükségszerüleg felkelté az ellenhatást. A jobbágyság az eszméletlenségnek önfeledt megadásával tűrte sorsát, a polgár az elkeseredés türelmetlenségével szemlélte a viszonyokat. Az irodalom iparkodott a lappangó eszméknek és érzelmeknek szószólója lenni, de nem volt meg benne sem a kellő nyíltság, sem a kellő határozottság, sem a szívós czéltudatosság. Szórványos politikai röpiratok és könyvek (Széchenyi, stb.) nagy hatást keltenek, használnak is, de hatásuk csak a viszonylag kicsi értelmiségre szorítkozik. Pedig visszamaradt népeknél politikai eszmények megvalósításához nagy tömegnek, a nemzet zömének mozgásba hozatala szükséges, mire egy-egy brosür, irányregény vagy vezérczikk aligha elegendő. A közszellem nagyon erős megnyilatkozásakell ahhoz,hogy százados intézmények áldozatul essenek jobbaknak. Több eredmény vala várható a nemzeti költéstől, mely a dal szárnyára bocsátja az eszmét s úgy segiti győzelemre. Azonban — átmeneti korszakok elmaradhatatlan vonásaképen — költészetünkben éppen ez időtájt ellentétes irányok vetekedését találjuk és a formaiság fölött való verseny hevében kimarad a lényeg. A népiesség néhány elhangzott kísérlete után a klassziczízmus veszi át uralmát. Petőfi-Könyvtár. XIV. ^ 2 Társadalmi állapotok. Irodalmi állapotok. (Átmenet. KazinczyKisfaludy, Vörösmarty Eszményiség és reálizmus.) Költészet. nsm