Palágyi Menyhért: Petőfi könyvtár 13. Petőfi (1909)

136 Petőfi-Könyvtár Lám, ez az igazi Petőfi; mert világfölfogásának szilárd változhatatlan alapjait itt fejezi ki. Ha pillanatnyi kétségbeesés hatása alatt, népszerűtlenségének és anyagi gondjainak terhe alatt képzelete vad királygyilkos meséket sző, akkor az ilyenekben éppen csak futó hangulatot kell látnunk, melynek kifejezésére a költőnek szüksége van, hogy lelkének harmóniáját megint visszanyerhesse. Akik oly nagyon fönnakadnak Petőfi forradalmi túlzásain, miért nem tesznek kellő különbséget aközött, ami a költőnek igazi lénye és ami nála csak átmeneti, visszás, tépett hangulat? Minden nagy szellem műveiben találunk részleteket, melyekről azt mondjuk, hogy elavultak, a mai nemzedéket már közvetlenül nem érdeklik, és csak úgynevezett történelmi érdeklődést kelthetnek, vagyis nem annyira ama nagy szellem lényegéhez, mint inkább korának, külső viszonyainak jellemrajzához tartoznak. Így vagyunk Daniéval, Milton-nal, Byron-nal, Goethé-vel és akármelyik más költői nagysággal. így vagyunk Petőfivel is. Kit érdekelnek ma már az ő lirai királygyilkosságai és pathetikus republikánus balladái? Elavultak: már csak történeti érdeklődést kelthetnek. Helylyelközzel mosolygunk is rajtuk. Mert látjuk, hogy a költő politikai szerepléseiben egy kissé a franczia forradalom alakjait utánozgatta és e mimeléséből folyt az is, hogy némely versében szörnyű komoly republikánus vérengzéseket vigyen véghez. Mindezek a poétái vérengzések pompásan beleillenek a mult század 48-as és 49-es éveinek történeti