Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

Bem apó táborában

222 Petőfi-Könyvtár hogy családom utjokban legyen; különben emberhúsra is nagy gusztusok jött." Deczember 15-én született Zoltán fia s Aranyhoz irt levelében elragadtatással kiált föl: „Kedves barátom, csak két szót irok: apa vagyok, a többit olvasd a fehér papirosról, szintúgy leolvashatod, mintha ráirnám. Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni. Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné. A fiú neve Zoltán." E rövid debreczeni időzése alatt irta legtüzesebb forradalmi költeményeit, mint: „Itt a nyilam, mibe lőjjem?" „Csatadal", „Vesztett csaták, csúfos futások", „Európa csendes, újra csendes", „Budavárán újra német zászló", Kont és társai" stb. Csatadalát azért irta, hogy a képviselőház nyomassa ki sok ezer példányban s oszsza szét a honvédek között. A Ház elnöke, Pázmándy Dénes deczember 14-én olvasta föl a költő levelét és Csatadalát. A képviselők nagy tetszéssel fogadták s áttették a honvédelmi bizottmányhoz kinyomtatás végett. Windischgrátz azonban már a fővároshoz közeledett ; zűrzavar, fejetlenség, általános rémület támadt Pesten, a kormány és a képviselőház lázas sietséggel pakolt és menekült Debreczenbe s a Csatadalról mindenki megfeledkezett. Mihelyt a kormány Debreczenbe jött, Petőfi, aki tisztán kapitányi fizetésére volt utalva, meit a szépirodalmi lapokat nem igen olvasták, őrnagygyá való előléptetését szerette volna kieszközölni Vetter Antal tábornoktól, s ezért kihallgatásra jelentkezett nála. Vetter rögtön fogadta, de amint észrevette, hogy a költőn nincsen nyakravaló, nyersen rárivallt: — Jelentkezzék ön szabályszerűen, — elmehet!