Farkas Emőd: Petőfi könyvtár 11. Petőfi élete (1909)

János vitéz

152 Petőfi-Könyvtár János vitéz. A költő az anyagi szükség nyomasztó súlyától szabadulva, bámulatos szorgalmat fejtett ki, hogy a hír szárnyára kapja. Még mielőtt a „Versek" első kötete megjelent, Vachott tanácsára megirta a „Helység kalapácsát." Meséje nem tetszett Vörösmartynak, de annál inkább fölkeltette figyelmét az üde, népies hang, a költői hasonlatok sűrű raja. Alkotó kedvét nagyon fokozta az, hogy ugyanaz a Geibel, aki pár hét előtt azt mondotta verseire, hogy már régen koldússá lett volna, ha minden verskötetet kiadott volna, most már a Nemzeti Kör kedvező bírálata folytán nemcsak szóba állt vele, hanem meg is vette tőle „A helység kalapácsát" 40 forintért. Csekélyke összeg volt ez nagyon, mégis boldoggá tette, mert növelte önérzetét, tüzelte költői becsvágyát s folyton ujabb és nagyobb sikerű alkotásokra sarkalta. A negyven forintot szép levél kíséretében szűkölködő szüleinek küldte el, akiknek leírhatatlan boldogságot szerzett vele. Most már az öregek is látták, hogy fiuk jó utón halad s büszkén gondoltak a jövőre, amely hiressé és gazdaggá teheti a derék Sándor gyereket. Geibel a költeményt tüstént nyomdába is adta s két héttel előbb jelent meg a Versek első köteténél. Kelete azonban nem igen volt, pedig a költő