Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

I. Mondd meg nekem: mi a jelszavad? én pedig azonnal megmondom : ki vagy ; — Krisztus urunk ismeretes tanát lehetne igy variálni. Ami már a közönséges emberekre, egy nagy bölcs kifejezése szerint a természet gyárbélyegét homlokaikon viselőkre illik, — mennyire inkább egy költőre, kivált egy Petőfire. A jellem szó etymologiailag nem hiába egy gyökből hajtott a jel szóval és ez utóbbi nem hiába egy az eldr törzszsel (annyi, mint a tűz istene ó-izlandi nyelven ; hasonlóképpen a mongol nyelvekben, jelesen a kirgizben); és ez újból nem egyéb, mint a mi magyar szavunk: áld-ás áldott; sőt a spanyol Eldorado is, noha ezt az utóbbit másként is magyarázzák. A karakter (jellem) tehát az, amivel az ember meg van áldva, miről ő voltaképpen nem is tehet és mitől soha sem bir megszabadulni. Fizikailag legalább soha, soha. Az Eldr isten neve az ó-germán mythologiában, ennélfogva igen könnyen lehet ó-turáni eredetű és így aztán nem is csoda, hogy ő a pokol ura; valamint a magyar „áldani" is, régi nyelven egyszersmind annyi, mint átkozni . . . Milyen bölcs az emberi nyelv: bármely jellem is legyen bevésve 3*