Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

•74 Petőfi-Könyvtár Petőfitől, melyre egyik hírneves tudós barátom, amint maga elbeszélé, akkoriban véletlenül rábukkanva, anélkül, hogy azelőtt a szerzőnek még csak hirét is hallotta volna, egyenesen aztmondá: „íme, a legelső valóban magyar költő, melylyel találkozom". A Szerelem Gyöngyei nem pedig „Gyöngye" — amint az antipetőfianus Toldy irja — volt a czime e könyvecskének. De azért van e gyöngyöknek leggyöngyebb egy gyöngye is. Petőfi az év kezdetén elhunyt Etelke iránt táplált szenvedélyét tombolá ki ebben a gyűjteményében, noha úgy tette magát s úgy is irta, mintha más hölgyhez volna intézve. A Szerelem Gyöngyei emiitett gyöngye pedig kétségenkivül a következő ismeretes darab, mely a szóban forgó szabadságódához, noha előbb keletkezett, mégis úgy viszonylik, mint egy miniatűré festmény eredetijéhez — egyik nagyobbított copiája : I. 1. Ha az Isten ekkép szólna hozzám : 2. „Fiam, én neked megengedem, 3. Hogy úgy halj meg, mint magadnak tetszik", 4. Erre kérném akkor Istenem : II. 5. Legyen ősz, de szép, szelid, derült ősz, 6. Sárga lombon fényes napsugár ; 7. Sárga lomb közt zengje végdalát egy 8. A tavasztól elmaradt madár. III. 9. S valamint az őszi természetre 10. A halál jön észrevétlenül: 11. Én reám is jöjjön; ér csak akkor 12. Vegyem észre, ha mellettem ül.