Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

•46 Petőfi-Könyvtár jogosultsággal önthette volna, mint amennyivel teszem fel, valamely gyászmenctben, temetés al­kalmával, — polkára húznának rá. III. Már ezek után is alig vonható kétségbe, íiogy Petőfi jelszava nem csak tudós experimentumhoz kiválóan alkalmas szemelvény, hanem egyúttal ritka élvezetet nyújtó, tőről metszett lyrai mű, amilyen csak nagy költőknek szokott sikerülni — és azoknak is csak szerencsés órában. Hogy köl­tőnk müvecskéje kétségenkivül csak visszavonult­ságban átélt komoly, sőt döntő pillanat eredménye lehetett, az minden sorából kirí. Nézzük csak a világirodalomnak modern idők­ben másik nagy lyrikusát, kinek éppen azért, mint versenytársának, nem csekély antagonistája volt magyar költőnk, nézzük Goethet, hasonló lelki állapotjában merengve. Goethe is éppen hu­szonhárom éves volt, mint a „Szabadság, szere­lem" szerzője, midőn meghasonlott a világgal, nem tudva, mit válasszon magának: szabadságot, vagy szerelmet? Ekkor úgy segített magán, hogy majd „elméletileg agyonlőtte" magát Werther keserveiben. Ez a szer azonban távolról sem volt az a hatalmas és tartós talizmán, amilyennek bi­zonyult a magyar költő életjelszava; mert alig mult el egy decennium, már újból feltámadt a

Next

/
Thumbnails
Contents