Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi jelszava

Petőfi jelszava 45 3. Szerelmemért (feláldozom) 4. Az életet, 5. Szabadságért 6. Szerelmemet. Legyen elég csak annyit megjegyezni, hogy bármelyik „feláldozom" nélkül, de jelesen az utolsó (5) nélkül, — miután az első (3) komolyan úgy se képzelhető nélkülözhetőnek — a költemény második, még pedig éppen azért súlyosabb és fontosabb fele, darabossá válnék; elannyira, hogy az egész emelthangu ódácska éle eltompulna és ezzel egész méltósága odaveszne. A tárgy méltóságával t i. nem férne össze négy-öt sorban egymásután egy és ugyanaz a gyorsan botorkázó, tipegő minimuma a versláboknak. Hasonlítana a német ABC-könyvekből országszerte ismert találósmeséhez: „Erst weiss wie Schnee." Bürger, az ismeretes genialis költő, nem hiába írt egy egész hosszú idyllt kizárólag ebben a jámbor metrumban, Boufflerst utánozva. Már pedig idyllhez nem is képzelhetünk élesebb ellentétet Petőfi eme hatalmas hat, valóban megható soránál, mely a költő forró kebléből csak amúgy tör ki, mint egy vulkánnak egekig nyúló lángja, egy pillanatra vér-vörös szinbe mártván az egész láthatárt . . . S ilyen vallomásnak ezt a tarám-tamtám-ot! — Egyáltalán ez a metrum annyira elárulja pásztori, gyermekies jellemét, hogy abba egy Petőfi az ő életjelszavát éppen annyi