Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Petőfi respublikái programmja és politikai optimismusa

•170 Petőfi-Könyvtár Asztalomon fekszik e pillanatban egy régi elhalványodott papirka, mely tele van firkálva mindkét oldalon mikroskopikus számokkal: additiok, substractiok és divisiokkal, melyekből nálam jobb mathematikus sok érdekes felfedezésre bukkanna. Hanem most minket inkább érdekel az a kicsi sor e lap tetején : egy idézet Sallustiusból, mely nagyon jellemzi azt, aki oda irta. Ezen becses ereklyét, melyet azonnal fehér selyenkendőbe betakarok és elzárok, 1871 óta birom Gyulai Pál szives ajándékból. Hogy ki irta, azt azonnal meg fogja tudni a nyájas olvasó, mert rá fog ismerni a szemelvényből annak Írójára: . . . Impune quaelibet facere id est regem esse. Sallustius. Ezen sor alatt áll egy második hosszabb idézet a római történetírótól; de az most nem tartozik ide. A kézirat 1848-ból származik (én legalább így sejtem) és olyan kalligraphikus, mintha tiszta aczélmetszet volna ; szükséges-e még hozzá tenni, hogy a nagy magyar költőé? Petőfi 1848ban legnagyobb előszerettel gyűjtötte különféle klasszikus írókból az olyan helyeket, hol a királyok ellen és a respublika mellett emelnek szót. Ilyen ez a Sallustius-féle sarkastikus definitio is. Ilyen Petőfinek sok költeménye azon időből; költemény, mely részint a királyság institutióját és a monarchiát és aristokratiát („A mágnásokhoz") üldözi, részint pedig a respublikát dicsőíti; több