Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Meltzl Hugó

Bevezető tanulmány 15 Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy ugyanekkor volt Nietzsche is a lipcsei egyetem hallgatója. Mind a kettő föltűnt nem közönséges tehetségével. Mind a kettő Schopenhauer filozófiájának híve. Mind a kettő rajongó csodálója Petőfi költészetének. Alig hagyták ott az egyetemet: Nietzsche huszonnégy éves korában a bázeli egyetem tanára lett, Meltzl pedig huszonhat éves korában került a kolozsvári egyetem tanári székébe, hol haláláig működött. A német nyelvészet és irodalomtörténet tanára volt, de nemcsak ezzel foglalkozott. Bátran mondhatjuk, hogy ő a Petőfi-filologiát és a német filologiát adta elő az egyetemen. Nem ragaszkodott szigorúan szaktárgya köréhez s mindig hirdetett olyan előadásokat, hol Petőfiről beszélhetett. Külön Petőfi-kollégiumot is hirdetett, mikor rendszeres előadásokat tartott a költő müveiről. Akik ezeket az előadásokat hallgatták, soha nem apadó lelkesedéssel gondolnak vissza azokra az órákra, melyeken Meltzl Petőfivel foglalkozott. Felejthetetlen előadásoknak mondják. Szabadon adott elő, ami különös varázst kölcsönzött fejtegetéseinek. Geniálitása ekkor érvényesült legszebben. Tudós, filozófus, költő volt ilyenkor egy személyben, ki lobogó lelkesedéssel tudta átmelegitni tárgyát s ezt a lelkesedést át tudta vinni tanítványai lelkébe. Nagy kár, hogy ezeket a szabad előadásokat nem volt ki lejegyezze. Tanításának sok olyan részlete lehetett, amit tanítványai is elfeledtek, ő