Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

•142 Petőfi-Könyvtár német irodalom müveit elsajátítani. A Falu jegyzője, mely éppen egy időből való Petőfi lyrai gyűjteményével, már 1846-ban jelent meg Lipcsében németül (gróf Majláth fordításában). Behatóbban kellene tárgyalni e két nagy ember életét és jellemét, kik közt a legérdekesebb párhuzam volna vonható. De már csak a legfelületesebb pillantás is elég volna arra, hogy az irodalom fejlődésére roppant veszteségnek tartsuk azon végzetet, miszerint Eötvös és Petőfi között nem fejlődhetett ki oly szoros viszony, mint például Goethe és Schiller közt. Ha Petőfinek már első föllépésénél akad ily hatalmas védője a fiatal költőnek és nemcsak közvetlenül az egész Magyarországot porba tipró vihar előtt, akkor hasztalanul erőlködik, bármily hatalmas psychologiai tényező Petőfi par excellence költői jelentősége ellen. És ezen psychologiai alap, amelyen költőnk hamis jellemzése vagy sajnos félreértése alapszik, következő: Eötvös nemes szózata méltán hangsúlyozta a Petőfi elleni irigységet még az 1847. évben. Képzelhető, hogy ez mily nagy lehetett már a fent jelzett phánomenalis első működéssel szemben, melynél Petőfi gyöngyöt gyöngyre dobott az őt gyűlölő és üldöző „kritikusok" közé. Úgy viszonzá a kövek hajítását, mint az érett gyümölcsfa, midőn utczagyerekek ostromolják. Egy-egy költeményében fellobbant a harag is, de az ily költeményt nem is vette fel gyűjteményébe !