Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 10. Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai (1909)

Dr. Gyulai Pál, mint a Petőfi-irodalom megalapítója

Gyulai Pál, a Petőfi-irodalom megalapítója 131 Fájdalom, úgy látszik, hogy Eötvössel kihalt a magasabb bölcseimi műveltség nálunk. Amit philosophiai műveltségnek neveznek, az vagy mult és rég elmúlt századbeli elavult irányoknak ismétlése, gyámoltalan reflex-irodalom vagy tegnapelőtt kifőzött okoskodás, mint a Stuart Miliianizmus és hasonló divat, melyet minden oldalról importálnak. A századok vagy legalább félszázadok által kipróbált szolid rendszereket (Kant, Schopenhauer) mellőzik s nem veszik észre, hogy azzal saját érdeküket mellőzik és pedig az anyagiakat is; mert ha valami a népek életében iszonyúan megboszulja magát, úgy bizonyára a magasabb (philosophiai) műveltségnek lenézése, vagy annak félszeg kezelése, divatnagyságok és más ephemer irányok (á la Stuart Mill) kedvéért. Magasabb philosophiai műveltség teljes hiánya okozhatta csak a márczius előtti időkben is a ferde népköltői theoriákat, melyeknek sablonszerű alkalmazása aztán Petőfi magasztos apollói alakjából valódi torzképet csinált. A nálunk még máig uralkodó számtalan irodalmi előítélethez tartozik az is, hogy a klasszikusnak ellentéteül veszik a népiest s ennélfogva Kazinczy, Kisfaludy és Vörösmartyékat klasszikusoknak nevezik csupán azért, mert nem népszerűek, vagy legalább nem örvendenek és soha sem örvendhetnek távolról is oly népszerűségnek, mint egy Petőfi vagy Arany. Petőfit ellenben hasonló okból nem tartják klasszikusnak! Valóban ez okoskodás méltó a diaetetikai 9*