Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)

Egy kis köpeny története (1858.)

Egy kis köpeny története 79 ki őt nem hagyta megrövidíteni. Csupán aziránt szeretett volna tisztába jönni, hogy voltaképen ő jár-e a fiú kedvéért, vagy pedig a fiú jár-e az ő kedvéért az iskolába? Képes volt az utóbbit hinni. No, de majd megválik. Másnap hát csakugyan elmentek az iskolába. Az első szoba tele volt aggatva tömérdek köpenynyel. Mindegyik külön-külön szegen csüggödt és mindannyi fölé egy-egy kalap vagy sapka volt helyezve. A kis fiú is fölakasztá köpenyét, föléje pedig sapkáját. Aztán a fiuk bementek egy másik nagy terembe, melybe úgy szeretett volna a köpeny csak egy pillantást is vethetni, mert onnan olyan csodás hangzavar és iszonyú zsibongás hallatszott, melyet sehogy sem tudott magának megmagyarázni. Töprenkedett rajta, mi történhetik ott, mig csak bele nem fáradt; végre fölhagyott vele és saját környezetét kezdé szemügyre venni. Volt mit látnia, mert ugyan nagy társaságban találta magát. Azt sem tudta hamarjában, hova nézzen. Volt itt sok, nálánál előkelőbb, gazdagabb köpeny; ámde még sokkal több, nálánál alábbvaló, szegényesebb. Emezektől, amint egyszer végigtekintett rajtok, elfordult, mert olyan piszkosak, sőt uram bocsá! még rongyosak is voltak. Oh, de mennyivel érdekesebbek voltak amazok! Volt köztük bársonygalléros, selyembélésű, sőt volt egy, egészen bársonyból is. Szinte megszégyenülve érzé magát ezeknek láttára, mert hiszen neki sem bár-