Bihari Mór: Petőfi könyvtár 8. Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései (1909)
A „Pesti Napló" 61., 62. és 65-iki száma (1858.)
A „Pesti Napló" 61., 62. és 65-ik száma 53 Most térjünk hát be a házba és tekintsünk körül kissé ott is. A rendes, jól szellőztetett szobákban az ember mindjárt olyan otthoniasan, olyan kényelmesen érezheti magát. Minden bútoron meglátszik, hogy elrendezésénél a kényelem és czélszerüség határozta meg helyét, nem pedig a hiú fitogtatási vágy, vagy oktalan divatmajmolás; mindjárt észre lehetett venni, hogy a ház lakói inkább magoknak élnek, mint a világnak. A bútorok, ámbár sem ujabb, sem divatosak, mégis oly tisztán vannak tartva és oly jó állapotban, amint azt csak kivánni lehet oly háznál, hol nem tekintik halálos bűnnek, ha a gyermekek átlépve a gyermek- és cselédszoba szűk határait, néha oda is berontanak, hova épen szorosan véve, nem tartoznának, honnan igaz soha sem vonulnak úgy ki, hogy ottmulatásoknak néhány nyomát ne hagynák hátra, mit aztán az anya fejcsóválva, de mégis mosolyogva vesz észre és igyekszik rendbe hozatni. Az asztalokon egy-egy virággal telt pohár kellemes illattal árasztja el a szobát. Volt azonban egy szobácska e házban, melyet látszólag senki sem használt; oly kicsiny, oly keskeny, hogy alig lehet elképzelni, mire volna használható. Egyetlen ablaka az udvar egy félreeső zugára nyilik, egyszerű bútorzatát egy kis diván, egy karszék, egy Íróasztal s egy kicsinyke könyvpolcz képezik. A könyvpolczon néhány nevezetesebb angol és franczia regény, néhány szótár és magyar nyelvtani munka látható. E szobácska ajtaja