Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

38 Petőfi-Könyvtár mint egy ujabb fejlődési mozzanat a legnagyobb figyelmünkre méltó, a következő: Mint sajnálom én, hogy egész életemet Itt kinn a pusztákon töltenem nem lehet! Itt szeretnék élni a puszták közepin, Mint Arábiában a szabad beduin. Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe, És, szabadság, te vagy lelkem istensége ! Szabadság, istenem, még csak azért élek, Csak azért, hogy egykor érted haljak én meg. S síromnál, ha érted onthatom véremet, Meg fogom áldani átkos életemet. íme, itt egyszerre és először az egyéni függetlenség és korlátlanság mellett a szabadság elvont, mondhatni filozófiai fogalma, mint eszmény, melyért halni kiván. Ez idő óta a szabadság ily felfogása és a szorosabban vett hazaszeretet, mint a haza újjáalakításának szüksége párhuzamosan jelentkezik költészetében s a szabadság hol emilyen elvont eszmény, hol szorosabban mint a haza- és népszabadság szűkebb, de gazdagabb és reálisabb tartalmú fogalma jelenik meg költészetében. Másfelől haza- és szabadságszeretete egy még ujabb és nagyobb érzelmi átalakulás szerint abban jelentkezik, hogy azt az áldozatot, melyet értük hozni kell, az ő szivének másik legnagyobb érzelme, a szerelem fölé helyezi és szerelmét kész feláldozni a szabadságért. _ Ezt a gondolatot Három sziv története költői