Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 6. Szabadság, szerelem (1909)

Petőfi és a szabadság eszméje

34 Petőfi-Könyvtár első költeménye Az erdei lak 1845. áprilisából, melyben a szabadság egyetemesebb értelemben fordul elő e sorokban : Önmagáról tudja e lak népe, milyen Édes a szabadság tiszta levegője. Ezóta aztán mélyebb hazafiúi és szabadságérzelmei gyorsan kifejlődnek s rendkívüli emelkedést vesznek. Ott van a nemzeti sírva vigadás bámulatos rajza, a Rég veri a magyart a teremtő költeménye, aztán Magyarország és főképpen A hazáról czímüek. Különösen ez utóbbi már jelzi a nagy fordulatot, melyen a Honfidal óta átment Ez a fordulat egyfelől abban nyilatkozik, ami azóta állandó nála, hogy a hazát nem elég szeretni, arra kell törekedni, hogy nagy és szabad legyen, hogy rablánczait letörje. A hazát tehát újjá kell teremteni. Ebben a költeményében (A hazáról) a jelen nyomorúságából ő is a múltba menekül és mint Berzsenyi s Vörösmarty, a mult nagyságán mereng. Látszólag tehát azt tanúsítja ez is, hogy hazafiassága ebben az időben még ugyanazon hatások alatt állt, mint általában hazafi költészetünk Kölcseynél, Bajzánál, Vörösmartynál. Jellemzőleg t. i. Széchenyi fölléptéig hazafi líránkat a méla, fájdalmas érzelmességen kiviil még bizonyos kétségbeesett lemondás is jellemzi a mult század első felében, mely elmerengve vagy máskor föllelkesedve a mult nagy emlékein, néha ostorozva fordul a