Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

Petőfi Sándor és lyrai költésze'linlc 81 kódja, hogy mire a bánat, úgy sincs már sokja, jobb ha túlad rajta s megteszi. Végre keservesen húzza szemére kalapját s kiokoskodja, hogy nincs semmie s bizonyosan fel fogja kötni magát s meg­teszi Itt a kalap a legmüvésziebben van felhasz­nálva s abban, hogy az okoskodó Pál mester mindent előre megmond, mi vele történik s mégis megteszi, a leglélektanibb felfogás nyilatkozik. A Megy a juhász szamáron czimü költeményé­ben a juhász fájdalma, ki nagyot üt botjával a szamár fejére, mélyen és igazán van kifejezve. Valódi humor. Az Alku czimüben, midőn a juhász­legényt erszénynyel kínálják, szegénységét akarják megvenni s ráadásul szeretőjét kérik s ő így felel reá: Ha ez a pénz volna csak foglaló, S még száz ennyi lenne borravaló, S id'adnák a világot rá'dásnak, Még sem adnám szeretőmet másnak .... oly lángolón és jellemzetesen festi a juhász szerel­mét, mint csak oly költő teheti, ki tárgyától egé­szen áthatva s mélyére merülve teremt. S mit mondjak Téli esték czimü költeményéről, mely a családi boldogságot egy esti mulatság rámájában oly elragadóan rajzolja? Petőfi után a festő költemény, néprománcz és genrekép nagy divatba jött. Régibb és ujabb köl­tők egész serege neki esett a pusztának. A délibáb Petófi-KPnyvtár V. 6

Next

/
Thumbnails
Contents