Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

68 Petőfi-Könyvtár séhez szállott volna, ki Szatmármegye közelében lakik. A gróf csak annyiban volt pártfogója, menynyiben pajtásai. Koltón nem is soká g időzött.

5

4) Kolozsváron keresztül, hol tiszteletére fáklyás-zenét adtak s lakomát rendeztek, visszaindult Pestre. Útjába ejté Szalontát, hogy Arany Jánossal megismerkedhessék. E tájt, házassága után ez új baráti viszony a legnevezetesb mozzanat életében. Arany Jánost 1847. elején a Kisfaludy-Társaság által megkoszorúzott Toldi czimű pályaműve egyszerre a legelső magyar költők sorába emelte. Kik müvét kéziratban olvasták, el voltak ragadtatva. Nagyobb népköltő mint Petőfi, mondák sokan s némi kárörömmel. Petőfit ingerelte e mendemonda. Megszerezte magának Toldit, mielőtt nyomtatás alá került volna s egy ültében elolvasá. Legelső dolga volt üdvözlő levelet irni Aranyhoz s egy költeményt, mely másnap az Életképek-ben megjelent.

5

5) Aztán tudakolá: hány éves? s midőn hallotta, hogy harmincz felé jár, így szólott: nem félek. Mindez igen jellemzi őt. Őszintén bevallotta tiszteletét az iránt, kit versenytársának hitt, s nem titkolta el, hogy bízik önmagában, ifjúsága erejében. Hiúsága mások méltánylatával többször jelent meg ily vegyületben. De e vegyület itt azon örömben olvadt föl, hogy ime a legnagyobb tehetség, ki az újabb időben föllép, a népies költészethez csatlakozik, azon irodalmi párthoz, melyet hite szerint ő teremtett.