Gyulai Pál: Petőfi könyvtár 5. Petőfi Sándor és lyrai költészetünk (1908)

Előszó

60 Petőfi-Könyvtár sületet létre hozták s ő vala egyszersmind elnöke is. Két ok adott alkalmat erre. A szerkesztők nem díjazták úgy müveiket, mint kellett volna, holott lapjaiknak ők adtak legtöbb érdeket. Más felől az ifjú irodalom kezdé érezni, hogy már szárnyra kelhetne. Megunta a szerkesztők gyámságát. Öntuda tára jutott küzdelmeinek, s közlöny után vágyott, mely egészen szellemének legyen nyilatkozata. Olyforma szakadás látszott irodalmunkban beállani, mint Francziaországban, midőn a modern romanticismus kifejlett, vagy Németországon az Ifjú Németország megalakulásakor, természetesen nem oly határzott színezettel, kifejlett tanokkal s a nemzeti viszonyok által módosítva. A modern romanticizmus a forradalomból kikelt társadalom költészete volt s egyszersmind új vihar előjele. Az Ifjú Németország a német romantika ellenhatásaként jelent meg forradalmi háttérrel. A mi viszonyaink mások voltak. A tizennyolczadik század nagy forradalma kevés hatással volt reánk s nem érezhettük a restauratio korszakát. Azonban József kora óta a nemzeti visszahatás eszméket hintett el, melyek folytonos forrongásban tárták a kedélyeket s alakítólag hatottak mindennemű viszonyainkra. Irodalmunk hü kinyomata volt a kornak s mind növekedő erővel hatott reá. Egymást teremtették. A fölébredt nemzeti szellem két költőnél nyilatkozott leghatalmasban : Kisfaludy Sándor és Csokonainál.