Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

Felhők

78 Petöfi-Könvvtár keletkeztek azóta; nyomban észrevesszük, hogy a pozitivisták is szétküldték a világba a maguk tanait, melyek nem maradtak hatás nélkül. Ez a tárgy belefér minden formába, ha a forma hatalmában áll a költőnek. De a költőnek ismernie kell saját tehetségét. Természetfölötti dolgok érzékitéséről levén szó, tudnia kell, hogy melyik formában tudja fölvenni a vízió stiljét, mely az egésznek a kinyilatkoztatás jellegét adja. Aeschylos lírai operát csinál Prometheus-ból s ez a forma felelt meg leginkább czéljának. Dante eposzt ír, szinte érezzük néha, hogy kezében körzővel méri ki a a tájakat; de meggyőződése a halluczináczióig emelkedik s mi kénytelenek vagyunk követni őt. Shakspere drámai cselekvénybe helyezi, mert érzi, hogy az emberi , lélek gépezetében tudja leginkább érzékiteni az eszméket. Milton eposzt ír, de nem tud egészen átalakulni; a metafizikai gépezet mellett mindig megpillantjuk a költő korát és szereplőit. Goethe drámai költeményét a múltba helyezi, de oly szigorúan megőrzi az orthodoxia látszatát, hogy képzelmünk átalakul s nem is sejtjük, hogy voltaképen modern eszméket hirdet középkori köntösben. Byron is drámát ír; de költeménye csak monolog, melyben maga viszi a szót s csak azért szerepeltet másokat, hogy nekik felelhessen. Minő formát választhatott Petőfi? A líra volt az ő ereje. Más öltözetben középszerűségbe sülyedhetett volna, így azonban a Felhők egyedül álló remekmű a világirodalomban. Drámai költemény, lírai cziklus keretében.