Barabás Ábel: Petőfi könyvtár 4. Felhők (1908)

Felhők

28 Petőfi-Könyvtár jelent az állat és mit az emberi lélek ? Van-e ezekben rendszer? Van. De ezt csak az érti meg, ki bele tud mélyedni a vizsgálódásba, minta természettudós. Akinek olyan képzelnie van, mely követni tudja a természet határozatlan jelenségeinek láthatatlan körvonalait. Aki figyelemmel tudja kisérni, hogyan tör utat magának a sziklából fakadó csermely, hogyan kígyózik végig a mezőn és mikép táplálja nedvével a partjába kapaszkodó növények apró gyökérszálait. Aki meg tudja figyelni, hogyan csalja ki a tavaszi napsugár az első rügyeket az ágak csúcsain s hogyan bontogatja ki belőle a selyemfinomságu leveleket. Aki meg tudja figyelni fészkében az ökörszemet, mely az árva kakukfiókát magához veszi és mindaddig táplálja, mig szárnyra tudja bocsátani. Így kell megfigyelnünk a természet jelenségeit s akkor megértjük, hogy ezen tervszeriitlenség mögött a legnagyszerűbb törvény rejtőzik, mely áthatja a világot s jelentést ad az utolsó fűszálnak és porszemnek is. Az a sajátságos épület is, aminek a Felhőket neveztük, elmélyedést kiván attól, aki meg akarja érteni. Ha gondolkodva igyekezünk megfejteni a sötét ajtók feliratait, a festmények jelentését: észre fogjuk venni a boltívek, oszlopok, fülkék tervszerűségét. Egyszerre azt látjuk, hogy a homályban világosság dereng. A hieroglifek önmagukat fejtik meg. Lassankint ingadozni kezdenek a szeszélyes boltozatok, az ívelt folyosók és homályos fülkék; eltűnnek nyomtalanul, mint egy fantasztikus