Váradi Antal: Petőfi könyvtár 3. Regényes rajzok Petőfi életéből (1908)

Első ifjuság

Első ifjuság 27 sok zsúfolva, másrészt már ekkor megismerte a szín­házat, s azon járt az esze. Németül azonban, mint emiitettem, eléggé megtanult. Petrovics mester már nagyon csóválta a fejét ezen a hanyatláson, mely Kecskemét óta a fiú tanulásában mutatkozott, már-már abba akarta hagyni az iskoláztatását, de még beadta az evan­gélikus algimnáziumba Aszódra, a második gra­matikai osztályba. Itt már most kevesebben voltak, mint a piaristák pesti gimnáziumában, s az ifjú Petrovics ki is tüntette magát, úgy rendes viseleté­vel, mint tanulásával. A következő két esztendőben, még fokozottabb mértékben ment a tanulás; na­gyon szerette a latin verselést, a szintaksziszt, s a latin versformákban kedvvel próbáit verselgetni. Nagyon szerette Horatiust, habár az az ő költői lelkével olyan kevéssé rokon, s kis könyvtárat szer­zett magának, melynek pár könyvét át meg átol­vasta. Úgyszólván betéve tudta a javát. Azonban megjelent a kis paradicsom kigyója, egy kóbor színtársulat képében, s az ifjú Petrovics gyerek-eszét el is csavarta a festett világ, bejároga­tott néha napján a kezdetleges előadások nyomorú­ságos csarnokába, s annyira megkedvelte az élet e külső csillogását, hogy fel akart csapni szí­nésznek. Tanárai azonban nyomára jöttek a hirtelen éb­redt szenvedélynek, s tudatták atyjával a dolgok állását. Petrovics mester aztán amúgy mészáros módra vetett véget a korai ábrándoknak. Jól el-

Next

/
Thumbnails
Contents