Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)

Két özvegy

122 Petőfi-Könyvtár Petőfi István özvegye, aki csöndes visszavonultságban él Váczon, beszélte el nekem az alábbiakat. A hatvanas években egy alkalommal, mikor országszerte terjedt el a vakhir, hogy Petőfi nem halt meg, hogy Petőfi él . . . együtt ültek Szendrey Júliával a kertben. Petőfi lángszelleméről volt szó, midőn Antónia ezt a kérdést intézte Júliához: — Ugyan mondd ^^^^^^ Juliskám, mi volt az flr^^

^

, ok, hogy te azt a ^ W nagy és dicső nevet ^^ f^ levetve, másodszor ^ ^ is férjhez mentél ? /* Hiszen, lám, még Hátha váratlanul ha^^ ^^ ^ kérdésre a követkePetőfi fia, Zoltán, tiz éves korában. ZÖke

t válaszolta : — Egy kimondhatatlan kínzó sejtelem bizonyossá tesz abban, hogy Sándor meghalt, Sándor nem jön többé vissza. De ha csoda történnék és mégis viszszajönne, akkor tudom és érzem, hogy ő, egyedül ő értené meg azt, miért mentem férjhez másodszor . . . Nem beszélem el keserves kálváriámat, melyet végigszenvedtem, nem vádolok sen-