Kéry Gyula: Petőfi könyvtár 1. Friss nyomon (1908)
A dömsödi ereklyék
A dömsödi ereklyék 55 május első napjaiban Petőfi Sándor is megérkezett Pálffy Alberttel, a kivel egy hónapot töltöttek együtt Dömsödön. Mészáros György dömsödi öreg gazdálkodó beszéli, hogy Petrovics István mészárosmester nejével és Pista fiával Szűcs Józsefné házában lakott. Eleinte Sándor is szüleinél volt szálláson, de mivel atyja egy alkalommal ingerült föllobbanásában érzékenyen megbántotta, Kovács Józsefnéhoz költözött, ahol egy pesti barátjával két szobát bérelt. A szobákat egy kis konyha választotta el egymástól. Petőfié a pincze felől lévő szoba volt. Ide vitetett a költő anyja egy almáriumot, hogy „Sándorkája" abba helyezze el ruháit és Írásait. — Abban az időben, — beszéli Mészáros — jó barátságban voltam Petrovics Istvánnal, a kivel naponkint átmentünk Kovácsné udvarába, hogy a pesti urakkal beszélgessünk. De ők csak délben, mikor Petrovicsékhoz ebédre mentek és alkonyatkor jöttek ki a szobából. A nap többi részében bezárkóztak és folyvást dolgoztak. Én nagy tisztelettel néztem mindkettőre, mert azt beszélték a faluban, hogy hires emberek, különösen Petőfi Sándor úr, a Petrovics Pista bátyja, aki újságokba is ir. Egyszer alkonyatkor kikönyökölt az ablakon, s odaszólt hozzánk (öten-hatan lehettünk ott Pistával együtt): — No legények, tudtok-e dalolni? Hadd hallom a nótámat ?
